2009. október 10., szombat

Kék Madár

Kék madár repült az égen.Reptében szárnyait csapdosta és gyorsan haladt célja felé,mikor megpillantott a földön bóklászó kis madarat.A kék madár szemeit lese véve a kis madárról leszállt egy kis faágra és onnan figyelte figyelik-e majd kicsit közelebb repült egy másik faágra a kis madárhoz.A kis madár a földkupacban csipegetett magának kis eleséget,míg beköszönt a hideg és megrázó tél,majd felkapta fejét és körül nézett.Nem látott apró szemeivel semmit,ami megzavarhatná dolgában,majd tovább folytatta tevékenységét.A kék madár elgondolkodott mitévő lehetne,mit tehetne annak érdekében,hogy a kis madár észre vegye,majd a kis madár mellé több kissebb madár csődült és a Kék madárnak elszállt minden bátorsága és tova szállt.Másnap a Kék madár ugyan arra repült,és újra megpillantotta a kis madarat.A kis madár szokásos helyén csipegetett,majd a Kék madár ugyan arra a helyre szállt le ahonnan előző nap figyelte.A Kék madár még közelebb repült hozzá.Leszállt kicsit messzebb a talajra a kis madár mögé.A kis madár újból felemelte fejét és körül nézett.Apró kis szemével nem látott semmit,ami megzavarhatná dolgában így tovább folytatta az evést.A Kék madár hirtelen nagy erőre kapott és még kicsit közelebb repült kis madárhoz,de mint előző nap most is felbukkant a kis madár sereg akik körbe vették a kis madarat és a Kék madár újból elrepült.Harmad nap reménykedve a Kék madár és elbízva magát repült ugyan arra amerre a kis madár is repült,de már nem látta sehol.Leszállt a kis földkupachoz ahol mindig látta ,majd lesütötte fejét.Apró szárnycsapásokat hallott,majd megfordult.A kis madár egyenesen a szemébe nézett.Mintha már ismerték volna egymást régről úgy viselkedtek egymással,majd felszálltak egy kis fára.Megismerkedtek egymással.Megismerték az egymásban rejlő kisebb illetve nagyobb közös tulajdonságokat.A kis madár viszont termetéhez képes hatalmas szellemi erővel rendelkezett soha senki nem tudta eltántorítani attól,amit fejébe vett.Sok idő eltelt és elérkezett a tél.Hatalmas hópelyhek sorakozva hulltak alá az égből és takarták be a földfelszínt hideg paplanukkal.A Kék madár elég jónak látta az ő és a kis madár kis gerle kapcsolatát és elmesélte neki,ő nem tud elszökni vele oda,hol nem ismerik most a fagy és a szél ízét.A kis madár ledöbbenve várta a Kék madár magyarázatát.A Kék madár elmesélve féltve őrzött titkát megbízott a kis madárban.Elmondta hát neki nem tud vele tartani,mert beteg.Beteg és ha vele tart akkor nagy baj is történhet.A kis madár bólintva a Kék madárnak átölelte őt és mondva neki maradjon csak nyugodtan semmi baj sem történik,csak várja meg míg elmúlik a zord hideg és újra viszont látja őt.A Kék madár mosolyogva bólintott vissza a kis madárnak.Nagy volt az öröm és a bánat is egyben,hogy míg sok idő van még vissza míg nem találkoznak.Elérkezett hát az idő...a kis madár búcsújához.Akkor abban a pillanatban a Kék madár átölelve a kis madarat búcsúzott.A kis madár ellökte őt,majd kirepült közös odújukból .Mikor a Kék madár a kis madár után sietett azt egy másik madárra látta elrepülni.Elrepült egy másik kék madárral.A Kék madár nem tudta mitévő legyen.Legyen hát dühös magára?Betegsége miatt nem tarthatott a kis madárral.Vagy legyen dühös a kis madárra?Mert mást választott, az ő közös útjukra?Egyiket sem tette.Magába fordult és várta a virágok beköszöntét...Várta és csak várt...a kis madár még sehol sincs...a Kék madár remélte a kis adár visszajön hozzá és elárulja neki miért történt ez mind velük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése